Bevezetés a jellemzőibe 3240 epoxigyanta tábla

1. Különféle formák

A különféle gyanták, térhálósítószerek és módosító rendszerek szinte alkalmazkodni tudnak a formán a különféle alkalmazások követelményeihez, és a tartomány a nagyon alacsony viszkozitástól a magas olvadáspontú szilárd anyagokig terjedhet.

2. Erős tapadás

Az epoxigyanták molekulaláncában rejlő poláros hidroxilcsoportok és éterkötések erősen tapadnak különféle anyagokhoz. Az epoxigyanta zsugorodása kikeményedéskor csekély, a keletkező belső feszültség kicsi, ami szintén hozzájárul a tapadási szilárdság javításához.

3. Kényelmes kikeményedés

Válasszon különféle térhálósító szereket, az epoxigyanta rendszer szinte kikeményíthető a 0 ~ 180 ℃ hőmérséklet-tartományban.

4. Mechanikai tulajdonságok

A kikeményedett epoxigyanta rendszer kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik.

5. Alacsony zsugorodás

Az epoxigyanta és az alkalmazott térhálósítószer közötti reakció a gyanta molekulában lévő epoxicsoportok közvetlen addíciós reakciójával vagy gyűrűfelnyitási polimerizációs reakciójával megy végbe, és nem szabadul fel víz vagy más illékony melléktermék. A telítetlen poliészter gyantákkal és fenolgyantákkal összehasonlítva nagyon alacsony zsugorodást mutatnak (kevesebb, mint 2%) a kikeményedés során.

6. Hőstabilitás

A mintát kemencében 24 órán keresztül sütjük az index által meghatározott hőmérsékleten. A minta felülete nem lehet hólyagos, és nem lehetnek 10 mm-nél mélyebb repedések a szélén.

7. Gyúlékonyság

Lángállóságnak, önkioltó lángállóságnak, lángállóságnak, tűzállóságnak, gyúlékonyságnak és egyéb éghetőségnek is nevezik az anyag égésálló képességének felmérését.