Ismeri a polimert a polimer szigetelőlapban?

A polimer szigetelőlemezben lévő polimert polimernek is nevezik. A polimer nagy molekulatömegű, hosszú láncú molekulákból áll. A polimer molekulatömege több ezertől százezerig vagy akár millióig terjed. A legtöbb polimer vegyület sok különböző relatív molekulatömegű homológ keveréke, így a polimer vegyület relatív molekulatömege az átlagos relatív molekulatömeg. A makromolekuláris vegyületek több ezer atomból állnak, amelyek kovalens kötésekkel kapcsolódnak egymáshoz. Bár relatív molekulatömegük nagyon nagy, mindegyiket egyszerű szerkezeti egységek és ismétlődő módok kötik össze.

Egy polimer molekulatömege több ezertől több százezerig vagy akár több millióig terjed, a benne lévő atomok száma általában több tízezer, és ezeket az atomokat kovalens kötések kötik össze.

A nagy molekulatömegű vegyület nagy molekulatömegű, és az intermolekuláris erő nagyon különbözik a kis molekulákétól, ezért egyedülállóan nagy szilárdsággal, nagy szívóssággal és nagy rugalmassággal rendelkezik. Ha egy polimer vegyületben az atomok egy hosszú lineáris molekulává kapcsolódnak, azt lineáris polimernek (például polietilén molekulának) nevezik. Ez a polimer hevítéskor megolvad, és alkalmas oldószerben feloldható.

Ha a polimer vegyületben az atomok lineárisan kapcsolódnak egymáshoz, de hosszú ágaik vannak, akkor hevítéskor megolvadhatnak és megfelelő oldószerben feloldhatók. Ha egy polimervegyületben az atomok összekapcsolódnak és hálózatot alkotnak, ezt a polimert ömlesztett polimernek is nevezik, mivel általában nem sík szerkezet, hanem háromdimenziós szerkezet. A test alakú polimer hevítés közben nem olvad meg, hanem csak puhává válhat; nem oldható semmilyen oldószerben, és csak egyes oldószerekben tud megduzzadni.

A makromolekuláris vegyületek nagy mennyiségben léteznek a természetben, és az ilyen polimereket természetes polimereknek nevezik. A biológiai világban a szervezetet alkotó fehérjék és cellulóz; a biológiai genetikai információt hordozó nukleinsavak; az élelmiszerekben lévő keményítő, a pamut, gyapjú, selyem, kender, fa, gumi stb., amelyek a ruházati alapanyagok, mind természetes polimerek. A nem biológiai világban, mint például a földpát, a kvarc, a gyémánt stb., mind szervetlen polimerek.

A természetes polimerek kémiai úton feldolgozhatók természetes polimerek származékaivá, ezáltal megváltoztatva feldolgozási teljesítményüket és felhasználhatóságukat. Például nitrocellulóz, vulkanizált gumi stb. A teljes egészében mesterséges módszerekkel szintetizált polimerek fontos helyet foglalnak el a polimertudományban. Ezt a fajta makromolekulát egy vagy több kis molekula nyersanyagként állítja elő addíciós polimerizációs reakció vagy kondenzációs polimerizációs reakció során, ezért polimernek is nevezik. A nyersanyagként használt kis molekulákat monomereknek nevezzük, mint például a polietilén (polimer) etilénből (monomerből) addíciós polimerizáción keresztül; etilénglikolból (monomer) és tereftálsavból (monomer) polikondenzációs reakción keresztül Polietilén-tereftalátot (polimert) állít elő.

A polimer szerkezete láncszerkezetre, hálózati struktúrára és testszerkezetre osztható.