A dióda vezetőképessége

A dióda legfontosabb jellemzője az egyirányú vezetőképesség. Egy áramkörben az áram csak a dióda anódjáról tud befolyni és a katódon kifolyni. Az alábbiakban egy egyszerű kísérletet mutatunk be a dióda előre- és hátrameneti jellemzőinek szemléltetésére.

1. Pozitív jellemzők.

Elektronikus áramkörökben, ha a dióda anódja a nagy potenciálú véghez, a negatív elektróda pedig az alacsony potenciálú véghez csatlakozik, a dióda bekapcsol. Ezt a kapcsolódási módot forward torzításnak nevezzük. Meg kell jegyezni, hogy ha a dióda mindkét végén nagyon kicsi az előremenő feszültség, a dióda még mindig nem kapcsolható be, és a diódán átfolyó előremenő áram nagyon gyenge. Csak amikor az előremenő feszültség elér egy bizonyos értéket (ezt az értéket “küszöbfeszültségnek” nevezik, a germániumcső körülbelül 0.2 V, a szilíciumcső pedig körülbelül 0.6 V), a dióda közvetlenül bekapcsolható. Bekapcsolás után a diódán lévő feszültség lényegében változatlan marad (a germánium cső kb. 0.3 V, a szilíciumcső kb. 0.7 V), amit a dióda „előremenő feszültségesésének” nevezünk.

2. Fordított jellemzők.

Elektronikus áramkörben a dióda anódja a kispotenciálú végéhez, a negatív elektródája pedig a nagypotenciálú véghez csatlakozik. Ekkor szinte nem folyik áram a diódában, és a dióda kikapcsolt állapotban van. Ezt a kapcsolódási módot fordított torzításnak nevezik. Ha a dióda fordított előfeszítésű, akkor is gyenge fordított áram folyik át a diódán, amelyet szivárgási áramnak neveznek. Amikor a diódán lévő fordított feszültség egy bizonyos értékre nő, a fordított áram erősen megnő, és a dióda elveszíti egyirányú vezetőképességét. Ezt az állapotot dióda leállásnak nevezik.