A különbség nagyfrekvenciás oltóberendezés és lézeres kioltás

1. A nagyfrekvenciás oltóberendezés mélysége az alaktól, az alkatrész-összetételtől, a mérettől és a lézeres műszaki paraméterektől függően eltérő, az általános méret pedig 0.3-2.0 mm között van. A felületi érdesség megváltoztatása nélkül kioltja a nagy tengelyrészek csapjait és a nagy fogaskerekek fogfelületeit, és utólagos megmunkálás nélkül is kielégíti a gyakorlati munkakörülmények igényeit.

2. A lézeres kioltás az anyag felületének keményítésére szolgál. A lézert az anyag felületének az átalakulási pont feletti melegítésére használják. Ahogy az anyag lehűl, az ausztenit martenzitté alakul.

A lézeres kioltás nagy oltási keménységgel (általában 1-3 HRC-vel magasabb, mint az indukciós oltásnál), egyenletes kemény réteggel, a munkadarab kis deformációjával rendelkezik, a fűtőréteg mélysége és a fűtőpálya egyszerű kezelése, nincs szükség indukciós tekercs használatára, és nem kell kitenni kémiai hő nagy részek feldolgozásához A kemence méretének korlátai az ártalmatlanítás során. Ezenkívül figyelmen kívül hagyhatjuk a munkadarab deformálódását a lézeres kioltás után. A lézeres kioltás különösen alkalmas nagy pontosságot igénylő alkatrészek felületkezelésére.

A lézeres kioltás gyors hűtési sebességgel és nagy teljesítménysűrűséggel rendelkezik. Ez egy tisztító és gyors kioltó technológia hűtőközeg (olaj, víz stb.) használata nélkül.

1. A nagyfrekvenciás oltóberendezés jobb kopásállósággal, mélyebb edzési mélységgel és nagyobb keménységgel rendelkezik, mint a lézeres oltóréteg. Ennek a technológiának az a hátránya, hogy a munkadarab felületi érdessége bizonyos mértékig sérül, és általában utólagos megmunkálást igényel annak helyreállítása. A nagyfrekvenciás oltógép a kopó alkatrészek megjelenésének erősítésére használható a következő iparágakban: petrolkémiai, gépészeti és kohászati ​​ipar. Jó hatásai vannak, és jó társadalmi és gazdasági előnyöket ért el.