A szinterezési folyamat megosztása a vákuum szinterező kemence

1. Beégési szakasz

Az első a kenésmentesítő vagy formálószer szakasz, amelyet előszinterelési szakasznak is nevezhetünk. Ebben a szakaszban a hőmérsékletet lassan kell emelni. Mind a kenőanyag, mind a formálószer bomlási hőmérséklete körülbelül 300 °C. Ezért a hőmérsékletnek a lehető leglassabbnak, körülbelül 300°C-nak kell lennie, és elég hosszú időnek kell lennie a kenőanyag eltávolításához. Az előégető szakaszt meghatározott hőmérsékleten kell tartani egy ideig, melynek célja a kenőanyag teljes eltávolítása, valamint a saját oxidációs-redukciós reakciójának végrehajtása. Ha a szinterezett rész szenet tartalmaz, akkor 700°C felett szén-oxigén reakció megy végbe. A beégési fázishoz szükséges idő az alkatrészhez hozzáadott kenőanyag mennyiségétől és az alkatrész méretétől függ. Az előszinterelés során az előszinterelésnek lehetővé kell tennie a kenőanyag vagy képzőszer lebontását a gáz és az oxigén teljes eltávolítása érdekében. Azt, hogy ezek a gázok teljesen kiürültek-e, a vákuum mértékével figyelhető meg. Ha a vákuum foka egy bizonyos értéknél stabil, az azt jelenti, hogy megszűnt.

2. Szinterezési szakasz

A szinterezési szakaszban beállított hőmérséklet a szinterezéshez szükséges hőmérséklet. Mivel a vákuumszinterezés aktiváló szinterezés hatású, szinterezési hőmérséklete 50-100°C-kal alacsonyabb, mint az atmoszférikus szinterezésé. Folyékony fázisú szinterezés esetén a szinterezési hőmérsékletet valamivel magasabb hőmérsékleten kell megadni, mint a folyékony fázisú fém olvadáspontja. Ebben a szakaszban a porszemcsék közötti szinterezés és az ötvözőelemek közötti ötvözés történik. Ugyanakkor ebben a szakaszban nem szabad túlzottan magas vákuumfokot alkalmazni, mert minél nagyobb a vákuumfok, annál nagyobb a folyékony fém vesztesége. A fémek párolgási veszteségének csökkentése érdekében bizonyos gázokat, például nitrogént, argont és hidrogént gyakran töltenek be szinterezéskor.

3. Hűtési szakasz

A vákuumszinterelés hűtése a hűtési igényektől függően közvetlen kikapcsolási hűtést vagy fokozatos áramcsökkentést tartalmaz. Mivel a kemencével hűtik, a hűtési sebesség lassabb, mint az atmoszféra szinterezésé. A védőgázzal való feltöltés növelheti a hűtési sebességet.

1. Beégési szakasz

Az első a kenésmentesítő vagy formálószer szakasz, amelyet előszinterelési szakasznak is nevezhetünk. Ebben a szakaszban a hőmérsékletet lassan kell emelni. Mind a kenőanyag, mind a formálószer bomlási hőmérséklete körülbelül 300 °C. Ezért a hőmérsékletnek a lehető leglassabbnak, körülbelül 300°C-nak kell lennie, és elég hosszú időnek kell lennie a kenőanyag eltávolításához. Az előégető szakaszt meghatározott hőmérsékleten kell tartani egy ideig, melynek célja a kenőanyag teljes eltávolítása, valamint a saját oxidációs-redukciós reakciójának végrehajtása. Ha a szinterezett rész szenet tartalmaz, akkor 700°C felett szén-oxigén reakció megy végbe. A beégési fázishoz szükséges idő az alkatrészhez hozzáadott kenőanyag mennyiségétől és az alkatrész méretétől függ. Az előszinterelés során az előszinterelésnek lehetővé kell tennie a kenőanyag vagy képzőszer lebontását a gáz és az oxigén teljes eltávolítása érdekében. Azt, hogy ezek a gázok teljesen kiürültek-e, a vákuum mértékével figyelhető meg. Ha a vákuum foka egy bizonyos értéknél stabil, az azt jelenti, hogy megszűnt.

2. Szinterezési szakasz

A szinterezési szakaszban beállított hőmérséklet a szinterezéshez szükséges hőmérséklet. Mivel a vákuumszinterezés aktiváló szinterezés hatású, szinterezési hőmérséklete 50-100°C-kal alacsonyabb, mint az atmoszférikus szinterezésé. Folyékony fázisú szinterezés esetén a szinterezési hőmérsékletet valamivel magasabb hőmérsékleten kell megadni, mint a folyékony fázisú fém olvadáspontja. Ebben a szakaszban a porszemcsék közötti szinterezés és az ötvözőelemek közötti ötvözés történik. Ugyanakkor ebben a szakaszban nem szabad túlzottan magas vákuumfokot alkalmazni, mert minél nagyobb a vákuumfok, annál nagyobb a folyékony fém vesztesége. A fémek párolgási veszteségének csökkentése érdekében bizonyos gázokat, például nitrogént, argont és hidrogént gyakran töltenek be szinterezéskor.

3. Hűtési szakasz

A vákuumszinterelés hűtése a hűtési igényektől függően közvetlen kikapcsolási hűtést vagy fokozatos áramcsökkentést tartalmaz. Mivel a kemencével hűtik, a hűtési sebesség lassabb, mint az atmoszféra szinterezésé. A védőgázzal való feltöltés növelheti a hűtési sebességet.